Aktualitás

 

Háziorvos a telefon túloldalán

„Nagyon is megvannak a betegek, nagyjából annyian, ahányan eddig voltak, csak kevesebb az orvos-beteg találkozás, pontosabban ezek nagy része telefonon történik” - válaszolt dr. Papp Magor háziorvos a kérdésre, hogy hova tűntek az alapellátásból a betegek. 21. századi távkonzultációs helyzetbe került az orvos és a beteg, ami sokáig nem minden esetben folytatható. Interjú dr. Papp Magorral.

DR. PAPP MAGOR

háziorvos, Budapest

A koronavírus fertőzés veszélye miatt március 16. óta az egészségügyi alapellátás soha nem látott formában működik. Van is, meg nincs is. Interjúsorozatunkban megkérdeztük a gyermekorvost, a háziorvost, a klinika igazgatóját, hogy mi történik most a saját területükön, hogyan látják el a betegeket és hogy mire lehet számítani a közeljövőben.

A háziorvosi rendelők zárva, sok helyen kis ablakon keresztül zajlik a konzultáció vagy leginkább telefonon. Önt el lehet telefonon érni?

Rendelési időben személyesen is lehet hozzánk fordulni, nyitva van a rendelőnk. Ugyanakkor én is azt kérem a pácienseimtől, hogy ami távkonzultációval intézhető, azzal most telefonon keressenek. Kerültem már olyan helyzetbe, hogy négy telefonvonal végén voltam azonos időben. Aki ezután hívott ötödikként, annak már nem tudtam fölvenni a telefont. Kétségtelen, az is előfordul, hogy egy adott ellátás jellege miatt már a második vonalat sem vagyok képes kezelni. Leterheltek vagyunk. Sok, közvetlen betegellátástól független feladat, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedési kötelezettség került hozzánk az elmúlt hetekben. Amikor a koronavírus fertőzés gyanúja fölmerül, azt jelentenünk kell a kormányhivatal számára, és számos intézkedés következhet ebből, ami miatt akár fél-egy órás további adminisztratív teendőink adódhatnak. Ugyanúgy, ahogy a beteg vár ránk a vonal végén, ugyanúgy mi is szoktunk várni a mentőszolgálatra, a kormányhivatal népegészségügyi osztályára, ahol a kollégák szintén túlterheltek, éjjel-nappal próbálják menedzselni ezeket az eseteket.

Akkor hogyan lehet elérni az orvosokat?

Általában a háziorvosi rendelőknek van olyan e-mail címe és mobilszáma, ami a páciensek számára is hozzáférhető. Nem minden kérdésre lehet írott formában válaszolni, de az fontos, és erre kérem én is a betegeimet, hogyha nem tudnak elérni, akkor küldjenek e-mailt, vagy SMS-t, hogy tudjuk, hogy ki keresett, milyen telefonszámról, és amikor lehetőség van rá, akkor visszahívjuk őket. Mi a járványhelyzetre való tekintettel a rendelőben egy új, 06 80-as, ingyenesen hívható vonalat is létesítettünk azért, hogy könnyebben elérhetőek legyünk.

Covid-gyanús beteg telefonál az orvosnak (Naponta 2-3 ilyen, vagy ehhez hasonló telefonbeszélgetést történik Papp Magor praxisában.)

  • Doktor úr, borzasztóan köhögök, lázas vagyok. Mit tegyek?
  • Hány napja lázas?
  • Tegnap óta 38,5 a lázam.
  • Vannak légzési nehézségei?
  • Nincsenek, inkább fáradt vagyok, gyengének érzem magam.
  • A lázzal együtt jár a legyengültség, könnyebben kifáradhat az ember, ilyenkor 3-4 liter folyadék fogyasztása is szükséges. Az elmúlt egy-két hétben mi mindennel foglalkozott, otthon volt, vagy esetleg olyan a munkája, ami miatt sok emberrel találkozott?
  • Itthonról dolgozom, de boltba, piacra szoktam járni.
  • Egy háztartásban él-e másokkal, van-e még valaki, aki esetleg a fertőzést megkaphatta?
  • Négyen vagyunk a családban. A férjemmel és két gyerekünkkel. Az egyik gyerek kicsit köhög, a többieknek nincs panaszuk.
  • Mivel ezek a panaszok jellemzőek a koronavírusra is, mindenképpen javaslom a tesztelést. A mintavételt megrendelem a mentőszolgálattól, és azt kérem, hogy mindaddig, amíg ennek az eredménye nem derül ki, az egész család maradjon önkéntes otthoni karanténban. A kiértékelésig ne hagyják el az otthonukat! Az eredmény ismeretében közösen megbeszéljük a további teendőket.
  • A mentő még ma érkezik?
  • Ez attól függ, hogy a mentőszolgálat mennyire leterhelt. Általában egy-három napon belül érkeznek.
  • Doktor úr, ez nekem pénzbe kerül?
  • A tesztelés a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatás, nem kell érte külön fizetni. Ha időközben bármilyen hirtelen állapotromlás állna fenn, péládul ha elkezd fulladni, nem kap levegőt, vagy sokkal elesettebbé válik és a láza jelentős mértékben emelkedik, akkor feltétlenül hívja a mentőszolgálatot. Ha kisebb mértékű panaszfokozódása van, akkor napközben engem hívjon telefonon, ha ügyeleti, vagy éjszakai órában van zavaró állapotromlása, akkor pedig keresse a háziorvosi ügyeletet.


Miért keresik legtöbben? Melyek a leggyakoribb panaszok?

Szerencsére általában panaszmentesen hívnak a pácienseim, sokan azért, mert gyógyszert szeretnének felíratni. Ilyenkor megbeszéljük velük, hogy a krónikus betegségükhöz kapcsolódóan van-e valamilyen felmerülő tünet vagy panasz. Biztatjuk a betegeket, hogy mérjék rendszeresen a vérnyomásukat, szükség esetén a vércukrot, hogy a betegségükhöz szükséges egyéb információkat gyűjtsék be, hiszen telefonon keresztül sok mindent nem láthatunk. Emellett többen hívnak enyhébb megfázásos panaszokkal. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelen körülmények között az influenza vírust is ugyanolyan komolyan kell venni, mint a koronavírust, hiszen az egészségügyi ellátórendszert az is megterheli, aki az influenzáját adja tovább. Szerencsére a koronavírus fertőzések többsége tünetszegény, kevés panasszal jár, csak a betegek alig 15-20 százalékának van szüksége kórházi ellátásra. A 14 nap karantén szigorú betartása azért nagyon fontos, mert ebben az időszakban a legkönnyebb továbbadni a fertőzést.

Mi történik akkor, ha a betegnek azonnali ellátásra, szakorvosi ellátásra van szüksége?

Az első és legfontosabb kérdés, hogy van-e sürgősségi helyzet, ami azonnali ellátást igényel. Ebben az esetben nyilván az a legfontosabb, hogy a beteg az adott sürgősségi osztályra, vagy mondjuk infarktus esetén kardiológiai centrumba tudjon jutni, és ott kapjon mielőbbi ellátást. Nyilván több információt tudok nyerni akkor, ha személyesen megvizsgálom a beteget, de a járványügyi helyzet miatt átalakultak az ellátási protokollok.

Ha a páciens bejön hozzám a rendelőbe a súlyos panaszaival, akkor gondosan meg fogom vizsgálni. A bejáratnál, pontosabban az épület előtt, külön szűrőhelyszínen az ápolóink rizikószűrést végeznek, megnézik a beteg testhőmérsékletét, kikérdezik a panaszairól, és ha nem merül föl a koronavírus fertőzés gyanúja, akkor jöhet a rendelőbe. Ha például infarktusra gyanakszom, - de ez más súlyos esetre is igaz - a sürgősségi teendő minden esetben fölülírja a járványügyi szempontokat. Természetesen ilyenkor is megfelelő védőfelszerelésben végezzük az ellátást.

Meddig tartható ez a fajta távkommunikáció a beteg és az orvos között?

Háziorvosként kivételes helyzetben vagyunk, hiszen mi vagyunk azok, akik 10 millió magyar állampolgárra vigyázunk. A korábbi találkozások eredményeképpen a legtöbb páciensünkről közvetlen, akár több évtizedre visszanyúló információink vannak, ez más egészségügyi szolgálatnál nem áll rendelkezésre. Úgyhogy egy-egy panasz elmondása alapján, az adott beteg ismeretében sok minden kikövetkeztethető.

Természetesen nem tudunk mindent megoldani anélkül, hogy találkoznánk a pácienseinkkel! Ahogy telik az idő, egyre inkább megvan annak az esélye, hogy a szorosabb követést igénylő betegek esetében felborulnak a terápiás célértékek. Esetükben - az idő múlvásával - a betegségek szövődményeinek a rizikója sokkal nagyobb egészségi kockázatot jelenthet, mint a koronavírus.  Bízom benne, hogy a járvány hamar véget ér, és újra lehetőség lesz ezekre a személyes találkozásokra. Ha a rendkívüli helyzet tovább tart, akkor pedig természetesen előtérbe kerül a találkozás szükségessége a járványügyi helyzettől függetlenül is olyan módon, hogy a beteg és mi is biztonságban legyünk.

... vagyis megfelelő védőruházatban?

Ha elhúzódik a járvány, akkor még fontosabbá válik, hogy a háziorvosi praxisok megfelelő mennyiségű, központilag biztosított védőfelszereléssel legyenek ellátva, ellenkező esetben minden egyes orvos-beteg találkozás fertőzési veszélyforrás. Jelenleg a háziorvos kollégák - jómagam is -, kreatív módon, saját szolgáltatói erőforrásból szereztük be a szükséges eszközöket, például a speciális vírusszűrő maszkokat, arcpajzsokat, gumikesztyűket.

El tudja képzelni, hogy a betegek a járvány után sem jönnek a rendelőbe, inkább telefonon vagy emailen „megrendelik” a gyógyszerüket, egyszerűen azért, mert így egyszerűbb?

Mindent nem tud pótolni a távkonzultáció. Lehet, hogy valaki csak két percet tölt a rendelőben, amikor a receptért jön, de közben az ápoló megnézi a vérnyomását, utána bejön hozzám egy-két mondat erejéig. Amíg leül a székre, köszön, váltunk két szót, addig is sok mindenre fény szokott derülni. Egyáltalán abból, ahogy levegőt vesz, ahogy mozog, nagyon sok minden látszik. Én arra látok lehetőséget, hogy a kifejezetten együttműködő, egészségtudatos páciensek esetében ritkítani lehet a személyes találkozások szükségét. Egyesével kell mérlegelni, hogy mikor van szükség a személyes konzultációra.  Különösen így van ez az idősebb betegeknél, akiknek már lehet, hogy a gyógyszerelés pontos megjegyzése is kihívást jelent. Komoly kár keletkezhet abból, ha ők a járvány miatt hosszú ideig nem jutnak személyes ellátáshoz. Ez viszont csak akkor tud megvalósulni, ha a háziorvos és az ápoló naponta tudja cserélni a professzionális védőfelszerelést, továbbá a pácienseknek van sebészi maszkja, amit viselni tudnak. Egyébként sok olyan ellátás van most is, amikor nem elkerülhető a találkozás.

Az alapellátásban és általában az egészségügyi ellátásban bekövetkezett változások hogyan hatnak a lakosság egészségi állapotára? Rosszabbul vagyunk most, mint például tavaly ilyenkor?

Az idő rövidsége miatt még korai, hogy levonjuk a következtetéseket, de az látható, hogy a fertőzés megjelenése óta több országban jelentősen emelkedtek a napi halálozási adatok. Ennek egy része a járvány miatt van, másik része az elmaradt vizsgálatok és az elmaradt szolgáltatások miatt. Azt gondolom, hogy nincs egyetlen kolléga, sem vezető, aki a mindentudás birtokában lenne és pontosan tudná, hogy mi lenne a legjobb megoldás a lakosságnak. Utólag persze könnyű lesz rámutatni olyan részletekre, amiket most egyben nem láthatunk. Ezért szükséges őszintén leszögezzük azt, hogy a jelen döntéseit csak a jelenlegi korlátos ismereteinkre hagyatkozva tudjuk meghozni.

Írta: Kertész Éva

Budapest, 2020. április 28.