Aktualitás

 

Nem lehet elengedni a betegeket!

A gyerekorvosok 40 százaléka (!) 65 év feletti, ők azok, akik fizikálisan egyik napról a másikra kiestek az alapellátásból március 16. után. Azt, hogy ez nem jelent súlyos fennakadást, azt részben annak „köszönhetjük”, hogy a gyerekek jelenleg nem járnak közösségbe, valamint annak, hogy a koronavírus eddigi ismereteink szerint a gyerekekre nem jelent súlyos veszélyt. Interjú dr. Póta György gyermekorvossal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével.

                    

                              PÓTA GYÖRGY

gyermekorvos, Csepel Elnök, Házi Gyermekorvosok Egyesülete

A koronavírus fertőzés veszélye miatt március 16. óta az egészségügyi alapellátás soha nem látott formában működik. Van is, meg nincs is. Interjúsorozatunkban megkérdeztük a gyermekorvost, a háziorvost, a klinika igazgatóját, hogy mi történik most a saját területükön, hogyan látják el a betegeket és hogy mire lehet számítani a közeljövőben.

A csepeli gyermekorvosi rendelőben a hat praktizáló gyermekorvos közül március 16. óta csupán ketten rendelnek. Egyikük, dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A jelenlegi helyzetben a telemedicina helyettesíti a fizikai találkozásokat, egyelőre minden működik nagyobb fennakadás nélkül. A gyerekek nem járnak közösségbe, emiatt kevesebb a fertőzés, a panaszok, a betegek száma drasztikusan lecsökkent az elmúlt hetekben. Járványidőben megszokott, hogy naponta hatvan, olykor nyolcvan kis beteget lát el Póta doktor, most volt olyan nap, hogy a hatórás rendelésen még öt beteg sem jön össze.  


Hol vannak a gyermekek?

 „Vannak lázas betegek, csakhogy az orvos most nem találkozik velük - vázolja a napi gyakorlatot Póta György -, nehogy széthordjuk a koronafertőzést, így aztán akit csak lehet, telefonkonzultációval próbálunk ellátni.”

A vírusfertőzések jelentős része egyébként is három nap alatt lezajlik, azaz három nap után a fertőzött betegek maguktól is szépen gyógyulnak. Március 16. óta zárva vannak az óvodák és az iskolák, így a gyerekek egyszerűen nem tudnak hol megfertőződni, ezért jóval kevesebb a megbetegedés.  Az orvosok és szülők tehát most leginkább telefonon tartják a kapcsolatot, van, aki számára ez megszokott, de van, aki csak most kezdi tanulni a telemedicina új szabályait. Az orvosok és szülők számára egyaránt odafigyelést igényel, fel kell ismerni azt a tényt, hogy egy új korszak kezdődött az egészségügyben.

„Nem szabad, hogy a telefonos kapcsolat a betegekkel csupán egyszeri tanácsadásra korlátozódjon – véli Póta elnök. Meggyőződésem, hogy a telefonon való kapcsolattartás a jövőben egyre nagyobb szerepet fog játszani, ez kiegészül az emaillel, hírlevelekkel, a közösségi médián megjelenő információkkal és bizonyára lesznek olyan platformok, amiket ma még ismerünk. Látjuk, hogy a telemedicina működik, és azt is látjuk, hogy a kapcsolattartás személyessége megmarad, csak a fizikai találkozások száma csökken. Nagyon fontos, hogy nem lehet elengedni a betegeket!  Nem lehet azt mondani a szülőnek, amikor felhív, hogy három nap múlva biztos lemegy a gyerek láza, és ezzel befejezettnek tekinteni a konzultációt.  Ha magára hagyom az aggódó szülőt, akkor könnyen bizonytalanná válik, nem tudja, hogy mit csináljon, mert mi van, ha nem megy le a gyerek láza, ha gyengébb, ha aluszékonyabb, ha nincs étvágya és sorolhatnám a végtelenségig.  A lényeg tehát az, hogy a kapcsolattartás folyamatos kell, hogy legyen, ez a telemedicina egyik legfontosabb szabálya.”

Póta György szerint az óvodák és iskolák újraindítása után hirtelen nagyon meg fog ugrani az igény az orvosi ellátásra, ez várhatóan óriási megterhelést és sok nehézséget jelent az alapellátásban.

Hol vannak a gyermekorvosok?

Póta elnök többször, több helyen hívta fel a szakma figyelmét arra, hogy a házi gyermekorvosok jelentős többsége 4-5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, és ez olyan létszámcsökkenést fog jelenteni, ami az ellátás újjászervezését igényli. A létszámcsökkenés a kormány intézkedéseinek következtében egyetlen nap alatt következett be, mert a gyerekorvosok több mint 40 százaléka egyszerűen kikerült a rendszerből. (Az összmagyar orvostársadalom elöregedését jelzi, hogy átlagosan az orvosok közel 28-30 százaléka nyugdíjas korú.) Jelenleg csak azért nem jelentkeznek óriási hiányosságok, mert a rendkívüli helyzet miatt gyakorlatilag ügyeleti ellátás zajlik az alapellátásban. Az ügyeleti szintű ellátás természetesen nem egyenértékű az alapellátással, hangsúlyozza Póta doktor, ahol jellemzően a házi gyerekorvos sok család számára jelent az első számú segítséget.

Gyerekek és a koronavírus

Az eddigi tapasztalatok szerint a koronavírus a legkevésbé a gyermekekre jelent veszélyt világszerte. Póta György megerősítette, hogy a gyerekeknél az esetek több mint felében szinte alig van tünet, vagy teljesen semleges enyhe tüneteik vannak, a gyógyulásukhoz nem szükséges orvosi ellátás, pláne nem szükséges kórházi ellátás.  Problémát jelent azonban az, hogy ezek a gyerekek nem lesznek leszűrve, tehát nem fog kiderülni róluk, hogy pozitívak.

Az orvosi ellátás szempontjából nincs jelentősége, hogy a gyerekek pozitívak vagy sem, viszont járványügyi szempontból igen, mivel nem tudni, hogy kit fertőznek meg, kit nem. A csepeli praxisában Póta doktor ezidáig nem tud olyan gyermekről, aki fertőzött lenne. 

Írta: Kertész Éva

Budapest, 2020. április 28.